2022 november 27. vasárnap
- Hirdetés -
KezdőlapKözéletSzent István hagyatéka

Szent István hagyatéka

Nem tudjuk pontosan milyen ember volt Szent István király, de mégis kirajzolódik egy nemzetéért aggódó és tenni akaró személyiség, fiának írt intelmeiből. Tudjuk, hogy ha nem volt más megoldás, akkor véresen számolt le az ellene lázadókkal, de ennek ellenére az Istenbe vetet hitet, a kereszténységet, a megbékélést állította országa középpontjába, olyannyira, hogy halálakor -örökös hiányában- Jézus édesanyjának kegyeibe ajánlotta Magyarországot.

Most olyan országvezetőink vannak, akik megtagadva a Szent Istváni örökséget, kereszténynek hazudva magukat, magyart magyar ellen uszítva keltenek gyűlöletet, örökös félelmet hol a nyugattól, hol az éppen soros kijelölt ellenségtől. Mindeközben aljas módszerekkel tiporják el a másként gondolkodókat, a Nyugatra tekintőket, az ott barátokat keresőket, a népüket tanítani akarókat, a gondolkodókat.

A mostani hatalom nem nyugatra tekint. Hátrafelé nyilazva folyamatosan a múltba réved, így teremt újra ispánokat és vármegyéket, és azt hirdeti, hogy előre megy, pedig minden tekintetben hátra, mind gazdaságilag, mind az ellátórendszerek működésének tekintetében, s ami ezeknél is elszomorítóbb, hogy az erkölcsi normák megélésének vonatkozásában is.

Szent István intelmeiből kitűnik, hogy Ő nem ilyen országot akart!

Egységben gondolkodott, békében szerette tudni népét! Előre megyünk – hirdetik most is fennhangon – de egyre inkább kikristályosodik, hogy rossz az irány! Ez abból is lemérhető, hogy korábbi versenyelőnyünket elveszítve – gazdaságilag és morálisan – vezetőink hibás döntései miatt, sereghajtókká váltunk az unió országainak rangsorában. Az egyik leggyengébb valuta a forint, vásárlóértéke folyamatosan romlik, gazdaságunk alig képes önálló késztermékek létrehozatalára, mezőgazdaságunk is alapanyag-termelésre állt át. A koncentrálódó földterületek már csak keveseknek tudnak jólétet biztosítani, mely tényt az elnéptelenedő, intézményeitől, munkahelyeitől megfosztott, elszegényedő falvak igazolnak.

Hol van legalább egy, ha nem is szent, de új jövőképet adó és az országot előre vivő új vezető, ki egységet és nyugalmat ad a balsors-, vagy csak a mi magunk által tépett nemzetnek?!

Szent István ezt írta fiának; „Minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”

S intő szavai, a szeretet megélésére vonatkozóan ma is megfontolásra méltóak. „A szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogságra. Légy szelíd, sohase harcolj az igazság ellen!”

Az államalapítás ünnepe mindig lehetőséget ad arra, hogy egy jobb állam építésének módozatain gondolkodjunk. Vissza kell adni a megyék, a járások, a települések legalább részleges önrendelkezési jogát, hogy folyamatosan érezzük; „a demokrácia alulról szerveződik, és nem felülről irányítják”. Nemzeti egységet kell teremteni, melyben nem szabad hagynunk, hogy újra egymás ellen fordítsanak bennünket! S így Szent István példáját követve, majd ezt a szép hagyatékot adhatjuk át az utódainknak. De ezt a többségnek akarnia kell, s felül kell emelkedni az egyéni érdekeken, a közönyön és a megalkuváson.

Ez most Magyarország, a magyar emberek érdeke és kötelessége.  

Vén József írása

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

LEGNÉPSZERŰBBEK

Legfrissebb kommentek