Cikksorozatom első részében elmeséltem, hogy milyen körülmények között történt a 2021-es költségvetés elfogadása és hogy az ellenzéki képviselők ezzel mennyire nem értettek egyet. A következő két részében kicsit szárazabb téma lesz. Megismerkedünk a város költségvetésének kiadási és bevételi oldalával. Tudom, hogy a cikk elég hosszú, de az ördög mindig a részletekben rejtőzik és az adatok ismerete nélkül nem vonhatjuk le a megfelelő következtetéseket sem. Megéri tehát átrágni magunkat rajta! Minden tételhez fűzök saját megjegyzést.
Akkor kezdjük.
A város költségvetése leegyszerűsítve teljesen úgy néz ki, mint egy háztartás éves elszámolása. Vannak évről évre tervezhető kiadások, és vannak előre jól kiszámítható bevételek. Ezeknek év végén összhangban kell lenniük, ha jól gazdálkodtunk.
Az önkormányzat kiadási oldalán vannak törvényben meghatározott kötelező feladatok és önként vállalt feladatok. Előbbit a központi költségvetés a városnak normatíva (mondhatjuk akár lakosságarányos támogatásnak is) alapján fedezi. Utóbbit a város közügyként vállalhatja, amennyiben ezek nem veszélyeztethetik a kötelező feladatok ellátását.
A város polgárainak elégedettségét az önként vállalt feladatok nagyságán lehet lemérni. Ilyenek pl. az önkormányzati beruházások, felújítások, munkahelyi bértámogatás, étkeztetés, helyi busz, uszoda, múzeum, fogorvosi ügyelet, sporttámogatás stb.
Minél szélesebb kört ölelnek fel ezek a közügyek , annál jobban érzik magukat az emberek A lakóhelyükön.
A városnak a Polgármesteri Hivatalon kívül a Szociális Központ, a Kalocsa Város Óvodája és Bölcsödéje, a Kultúrális Központ és Könyvtár, a Viski Károly Múzeum, és a Közétkeztetési Intézmény ellátásáról is gondoskodni kell. Ezen felül vannak cégekben tagként (résztulajdonosként) vállalt kötelezettségeink (Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft.), és vannak a városnak saját tulajdonú cégei (Kalocsavagyon Kft., Kalocsai Innovációs Központ Kft., Kalocsa és Térsége Turisztikai Kft.), amelyek fenntartása is ezért az önkormányzati kasszát terhelik.
Ismerjék meg, milyen fő kiadásokkal kell számolni a városnak, melyek a költségvetésbe beépítésre kerültek. Ezek olyan költségtételek, ami mögött rengeteg egyedi kiadás van, ezért megpróbálom az alábbiakban a legrövidebben összefoglalni :
K1 – Személyi juttatások
Ez az önkormányzati kiadások egyik legnagyobb tétele. Ide könyvelik el az összes állandó- és külső, megbízással foglalkoztatottaknak a személyi juttatásait, ami tervezet szerint 1,158 milliárd Ft. Ez a tavalyi 1,122 milliárd Ft-hoz képest 3,2%-os emelkedést jelent. Aminek örülhetnénk, hiszen eszerint nőnek a fizetések. DE!
Ha csak azt számoljuk, hogy a kötelező minimálbér-emelés 4% és a köztisztviselők illetményalapja is 5%-kal emelkedett, akkor ez a növelés tulajdonképpen egy reálértékbeli 1-2%-os csökkenést jelent! Még annak ellenére is, hogy az önként vállalt feladatok bérvonzata 30%-kal (a tavalyi 109 millió Ft-ról 83 millióra) csökkent. Ezt úgy oldották meg, hogy 7 fő múzeumi alkalmazottnak felmondtak és a Startmunka programon is faragtak. A tavalyi 74,5 milliós bérkeret 52 millió Ft-ra csökken, azaz sajnos kb. 20 fővel kevesebb közmunkást tudunk majd ebben az évben alkalmazni…
K2 – Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
A szociális hozzájárulási adó (szocho) 2020. július 1-től 2%-kal 15,5 százalékra csökkent, ez tavalyhoz képet mintegy 18 millió forintos megtakarítást jelent a költségvetésben, de sajnos ezt a megtakarítást sem sikerült a bérekre fordítani.
K3 – Dologi kiadások
Készletbeszerzések (szakkönyvek, szakfolyóiratok, irodaszer, nyomtatvány, tisztítószer, üzemeltetési anyagok, számítástechnikai fogyóeszközök)
Kommunikációs szolgáltatások (honlap fenntartás, üzemeltetés költségei, telefon, internet szolgáltatás)
Szolgáltatási kiadások (közüzemi díjak, bérleti és lízing díjak, karbantartás, posta- és bankköltség) és reklám- és propaganda kiadások.
Fenti felsorolás jól tükrözi, hogy ez a költségosztály a kiadások széles spektrumát fedi le, ezért sok mindent el is lehet ide dugni (erről később). Ezeket a költségeket a tavalyi 845,5 millió Ft-ról idei évre 715,7 millióra (vagyis 18%-kal) kellett csökkenteni. Így ez első látásra úgy tűnhet, hogy sikerült az övet szorosabbra húzni, de ettől azért árnyaltabb a kép. Amíg a kötelező feladatoknál ez a megtakarítás 9%-os, addig az önként vállalaknál már 36 %! Ez legjobban a Kalocsai Innovációs Központ alá bevonni tervezett Kalocsai Kulturális Központnál csapódik le, tőlük ugyanis tavalyhoz képest 40,695 millió Ft-ot húztak le feladat-megvonás miatt (városi kulturális, hagyományörző, sport-, szabadidös és más hasonló közösségi rendezvények lebonyolítása, színház működtetése).
Emellett az önkormányzati fejlesztések (önerős) és az egyéb felhalmozási célú kiadások (pályázatok) saját erő oldala is csökken 55,5 millió Ft-tal. Ezt a számot még az is rontja, hogy egyik sportegyesület sem tervezett ezévre beruházást, mivel nem kap önkormányzati támogatást az önerőhöz, természetesen így ez tervezve sincs.
K4 – Ellátottak pénzbeli juttatásai
Ez tavalyi évhez képest gyakorlatilag semmit nem változott, az intézményi ellátottak kötelező pénzbeli juttatásai mellett tartalmazza a 65 éven felüliek húsvéti és karácsonyi pénzbeli juttatását 41,7 millió forint értékben, így ők ennek a költségvetésnek az egyetlen nyertesei. Véleményem szerint a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt a nyugdíjasok ennek csökkentését vagy esetleg az ezévi ideiglenes eltörlését megértették volna, de ez ugye tudjuk kampány ígéret volt, ettől nehéz lenne megválni. Könnyebb volt néhány dolgozótól…
K5 – Egyéb működési célú kiadások
Itt a 3 legnagyobb tétel a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Nonprofit Kft. támogatása 328,7 millió Ft, az Uszoda üzemeltetése 75,5 millió Ft és a Sport- és ifjúsági egyesületek támogatása 15 millió Ft.
A Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. ügyvezetője azzal az ígérettel ült be az ügyvezetői székbe, hogy racionalizálja a költségeket és felméri a megtakarítási lehetőségeket. Ehhez képest évről évre folyamatosan nőnek a kiadások, és nem csak a kötelező minimálbér-emelések mértékével.
Az Uszoda az elmúlt 1 év alatt gyakorlatilag szinte nyitva sem volt, ennek ellenére megkapta a tavalyi évi teljes keretet, ezért érdeklődéssel várom a tavalyi évi beszámolót, hogy néhány hónapos üzemelés mellett mire költötték el így is ezt a temérdek pénzt…
Polgármester úr másik kampány ígérete volt, hogy a sport kiemelt figyelmet, így évről évre több támogatást kap. Ehhez képest idén 0 Forint többlettámogatást, sőt dr. Körmendy Szabolcs képviselő javaslatára 25 %-os elvonást kapott, és ezt az 5 milliós összeget egyelőre az általános tartalékba helyezték, ahol nem sokáig fog maradni. A képviselő érvelése szerint az egyesületeknek kevesebb kiadásuk van, így el lehet tőlük vonni a fenti összeget. Ez a gondolatmenet azonban sántít, hiszen a bajnokságok továbbra is folytatódnak zárt kapus mérkőzésekkel, így kiadás csökkenésük biztosan nem lesz, és a szponzori támogatások, jegybevételek kiesése miatt jelentős bevétel kieséssel is számolniuk kell.
K6 – Beruházások
TOP-1.1.1-15-BK1-2016-00005 “Iparterület fejlesztése Kalocsán”, TOP-1.4.1-16-BK1-2017-00010 “Óvodafejlesztés Kalocsán”, TOP-7.1.1-16-2017-00090 “Értékeink mentén”, TOP-1.1.2-16-BK1-2017-00006 “Inkubátorház kialakítása Kalocsán”, TOP-7.1.1-16-HESZA-2019-01067 „Kalocsa Városi Sportcsarnok kulturális célokra való hasznosítása a közösségfejlesztés jegyében” című, Európai Unió által támogatott pályázatok ez évi megvalósításai. Ezeket még az előző önkormányzattól örököltük, és most fejezzük be.
K7 – Felújítások
Ezt a szegmenset érte a legnagyobb elvonás, a tavalyi 178,8 millió Ft-ról 49 millióra csökkent úgy, hogy ebből 32,5 millió Ft a kötelező kalocsai, mára teljesen elavult vízközmű kezeléséhez, felújításához a kötelező tagi hozzájárulás. A maradék 16,6 millió Ft pedig a Ifjúsági Ház elektromos rendszer felújítására jut, amit ráadásul már a tavalyi költségvetésbe is beterveztek, de nem valósult meg. Ezzel a 2 tétellel a városra szánt teljes felújítási keret ki is ürült...
K8 – Egyéb felhalmozási célú kiadások
ez 0 Ft összeggel szerepel
K9 – Finanszírozási kiadások
K9111 soron fizeti az önkormányzat 2014. óta a Molnár Ferenc Sport- és Szabadidő Központban a Kalocsai FC által TAO pályázat támogatásával létrejött öltöző felújítás önrészét.
K9112 soron könyvelik az OTP-től felvett rulírozó hitelt, amely egy olyan éven belüli rövid lejáratú hitel, melynek lejáratáig a visszafizetés arányában ismételten igénybe vehető a rendelkezésre bocsátott hitelkeret teljes összegéig ( 200 millió Ft), ezzel finanszírozva az átmeneti hiányokat.
K914 sornál veszik figyelembe az előző évben már megkapott, de a tárgyévben visszafizetendő megelőlegezett támogatásokat.
Ezek a költségvetés kiadási osztályai és a mögötte lévő kiadási tételek, amiket a költségvetési rendelet részletesen, táblázatokban is tartalmaz.
Köszönöm, ha idáig eljutott az olvasásban! A következő részben a városi költségvetés bevételi oldalát fogom bemutatni.