Nem akarunk messzemenő következtetéseket levonni a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban, de mégis olyan dolgok történtek melyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni, ha valaki a közélet és a politika kérdéseivel foglalkozik.
Napok óta Demeter Szilárd gázkamrás hasonlata és Szájer József lemondása borzolja a kedélyeket, de egy most napvilágot látott cikk (telex) még egyet csavar a történeten.
A 24.hu (és azóta számos egyéb médium, majd maga Szájer János bevallása) szerint Belgiumban a rendőrség egy szexorgiára csapott le, ahol a cikk szerint java részt férfiak vettek részt. A cikk szerint egyértelmű, hogy az az eljárás során Szájer József is jelen volt, aki az ereszcsatornán menekülni is próbált. Menekülés közben megsérült, a rendőrség előállítása közben a hátizsákjában kábítószert talált. Lemondása időrendben ezután következett be.
Na most, nem kell túl sok fantázia, hogy meglássuk a vélhetően szexuális orgia rajtaütés, és a lemondás közti összefüggést. Bár Szájer képviselő úr stábja állítja, hogy már régóta a levegőben volt a lemondás, de az események ilyen sorrendisége zavarba ejtő jelenség.
Mindennek azért van némi pikantériája, mert a Fidesz eddigi kommunikációja és politikai iránya éles határok közé szorítja a homoszexualitást, de igazából a legújabb alaptörvény módosítás óta törvénybe van iktatva a férfi és a nő, az apa és az anya szerepe, ez pedig világosan deklarálja a szexualitás szerepeit.
Bár szerkesztőségünk szerint a szexuális irányultság mindenkinek a magánügye, de a jelenlegi hírek szerint gyanítható, hogy Szájer József nem a pártja szerinti irányvonal szerint éli életének ezt a részét.
Ez pedig, – bár egy esetről van szó, – de mégis iskola példája a farizeus hozzáállásnak, melyből ugyan hosszútávú következtetést nem lehet levonni, de társadalmi, közéleti, politikai diskurzust lehet kezdeni, mert sok dolgot illegitimál a Kormány és a kormányzó pártok tetteivel kapcsolatban.
Ha Demeter Szilárd véleményét hozzácsapjuk ehhez a gondolatmenethez, akkor rajzolódik ki előttünk egy olyan szélkakas politika mely mindig önmaga számára próbál kedvezően politizálni. Ennek az a veszélye, hogy könnyű önellentmondásba keveredni.
Hogy itt erről van szó, vagy esetleg valami komolyabbról, azt döntsük el közösen a már említett társadalmi, közéleti, politikai diskurzus során.