Mottó: A gyermek vendég a házban, akit szeretni és tisztelni kell – sohasem birtokolni. (Jerome David Salinger)
A világ sok országában ünnep a gyermeknap, a nemzetközit általában június elsején tartják. Egyébként először Törökországban jelöltek ki külön napot erre, még 1920-ban. Magyarországon a 20. század eleje óta létezik ez az ünnepnap, ha nem is volt eleinte rendszeres, és időpontja is változott. 1954 óta tartjuk május utolsó vasárnapján.
Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó,
És akár minden évszakban több is tartható,
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet,
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek.
Úgy érzem, hogy az ajánlatom elfogadható,
Mivel pedig sürgős, tovább nem halasztható,
Jók legyünk vagy rosszak, ez a kérdés, válasszatok,
De mindenképpen tartsunk rendkívüli gyereknapot.
(Bródy János)
Idén minden más. A gyermeknap is más körülmények között fog zajlani, és megoszlanak a vélemények, nyerünk, vagy veszítünk ezzel. Helyben (művelődési központ Facebook oldalán), és szerte az online térben sok-sok lehetőség lesz arra, hogy a szülők és gyerekek együtt, játszva, kreatívan töltsék el ezt a napot.
Igen, tudom: legalább 2 hónapja játszva-tanulva-kreatívan kellett tölteni minden egyes napot. Nem lesz könnyű más tartalommal megtölteni egyet, ha szeretnék mégis különlegessé tenni ezt a vasárnapot.
Bevallom, nem vagyok elragadtatva a különböző „napoktól”. Főleg akkor nem, ha olyan kapcsolatokról van szó, amelyek szeretetteljes táplálása minden nap szükséges és fontos.
Szükséges és fontos, de folyamatosan nem könnyű. Nem lehet állandóan emelkedett lelkiállapotban lenni, hiszen hol az idő kevés, hol a pénz, hol a türelem, hol mindhárom együtt, sajnos. Szemünk fénye pedig – korától függően más-más módon – élénken reagál az oly hirtelen megváltozott életkörülményekre. Merthogy neki sem könnyű. Ő is elveszített egy megszokott, néha utált, mégis: biztonságot nyújtó rendet. Óvodát, iskolát, barátokat, játszóteret, vagy közös csatangolást, ami egyik napról a másikra köddé vált. Lett helyette aggodalom, szorongás, otthoni feszültség, bizonytalan holnap.
Május 31-e legyen mégis valamitől különleges. Legalább az aggodalmakat és a gondokat tegyék félre egy napra, találjanak ki valamit közösen, legyen az játék, főzés, kirándulás, fényképnézegetés, vagy szülők gyermekkori emlékeinek felidézése. Csak szóljon róluk, a gyerekekről. Arról, hogy mekkora csoda, hogy vannak. Hogy mennyire pótolhatatlan minden nap, ami mosoly, ölelés nélkül múlik el. Mert egy perc, és felnőnek.
Kedves gyermekek, szülők, gyermekként ma is örülni tudó felnőttek! Legyen szép a vasárnap, igazán ünnep, összebújós, szeretgetős. Aztán jöhetnek a hétköznapok, talán könnyebb lesz elviselni.
„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben. Hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
(Weöres Sándor)
Nagyon szép , Erika, köszönjük.