Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2 – án. Édesapja kovácsmester volt, szorgalmas, törekvő ember. Ám, amikor a háború után elvették a műhelyét, a család elszegényedett, nagyon szűkösen éltek.
Először hegedűművésznek készült, majd jogi egyetemre jelentkezett, ahonnan a bölcsészkarra lépett át. Ám már 17 éves korától tudta, hogy valójában költő akar lenni. Eleinte felnőtteknek írt, de dolgozott újságíróként is. Életében a fordulat akkor következett be, amikor a Magyar Televízióhoz került, ahol kezdetben dramaturgként dolgozott, majd a „Hétmérföldes kamera” című gyerekhíradó országjáró munkatársa lett. 1978-1985 között a Móra Ferenc Könyvkiadó főszerkesztője volt, azóta szabadfoglalkozású író.
Egymás után jelentek meg verseskötetei, majd gyerekregényei, mesekönyvei és verses meséi. Körülbelül száz kötete jelent meg, nemcsak itthon, külföldön is kiadták műveit. 1975-ben a Hollywoodban rendezett televíziós fesztiválon a művéből készült „Keménykalap és krumpliorr” elnyerte a fesztivál nagydíját, és megkapta az Év Legjobb Gyerekfilmje címet.
Csukás Istvánt az egész ország ismerte és szerette. Ő teremtette meg Mirr-Murrt, a kandúrt, Pom Pom alakját, Süsüt, a sárkányt, Makk Marcit, a Legkisebb Ugrifülest és a Nagy Ho-ho-ho-horgászt. Meséiből rajz- és bábfilmek készültek, ifjúsági regényeiből tévéfilmek. Minden alkotását szerették kicsik és nagyok.
Ám nemcsak alkotásai miatt: mindenki, aki csak ismerte, úgy jellemezte, hogy végtelenül kedves ember, akinek mindenkihez volt egy kedves szava, és a hétköznapokat is tele szőtte mesékkel, történetekkel.
Munkásságát több, mint húsz rangos díjjal ismerték el: (a teljesség igénye nélkül) Kossuth-díj, József Attila díj, Prima Primissima Díj, Magyar Érdemrend középkeresztje, Magyar Örökség Díj – 2017-ben a Nemzet Művésze lett.
Csukás István 83 éves korában, 2020. február 24. hagyta itt a földi élet, és kedves mesealakjait. Egyik gyönyörű gondolatával búcsúzunk tőle: „A mese örök. A mese pedig azért örök, mert a közönsége is örök. Amíg gyerekek vannak, addig mese is lesz, és a gyerekek sem változnak lényegesen, alapállásuk örök. Mert mi a gyerek viszonya a világhoz? Meg akarja ismerni, és meg akarja hódítani, és ebben segít többek között a mese is.”