2024 július 17. szerda
KezdőlapUncategorizedElektromos autózás 3. rész - ...

Elektromos autózás 3. rész – Hidrogén- vs. akkumulátoros hajtás!

Ebben a részben az elektromos autók energiatárolóit boncolgatjuk. Van ugye az akkumulátoros (amit nagyon sokan ismernek), és van az úgy nevezett hidrogéncellás energiatáróló.

Ezt a technológiát is a Toyota kezdte el fejleszteni 1992-ben. Mára ott tartanak, hogy beszállt a Hyundai és a Shell is. A hidrogén egy végtelenű kifogyhatatlan anyag. Szinte mindenhol jelen van. Az energiataroló képessége 200-szor jobb, mint az akkumulátornak. Tehát 1 kg hidrogénben 200 több elektromos áramot tudunk tárolni mint 1 kg akkumulátorban.

Nézzük először, hogy is működik a hidrogén hajtás!

Egy 120 literes tartályban 5 kg hidrogént tudunk tárolni. A hidrogént oxigénnel kell vegyíteni, majd ebből egy katalizátorban ki kell nyerni az elektromos áramot, amit egy inverteren keresztül egy akkumulátorba tárolunk. Innen majd az villanymotorba mehet az áram. Azért van szükség az akkumulátorra, mert hirtelen gyorsításnál a rendszer nem tudna akkora áramot felszabadítani, ami elég lenne. A végén pedig tiszta desztillált vizet pufog ki. Na, nem az útra! Egy tartályba. Miután megtelt, ezt le lehet engedni.

Az 5 kg hidrogénnel nagyjából 500 km-t lehet megtenni. Autópályán természetesen ez kevesebb. A tankolást azonban nagyon gyorsan meg lehet oldani, mindössze 3-5 perc alatt. Ugye eddig nagyon jól hangzik?!

Akkor eddig miért nem láttunk az utakon ilyen autókat?

Felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy mégis mi lehet a gond?

 Az, hogy a hidrogént egyelőre nagyon nehezen tudják előállítani. Az előállítás után felmerül a következő probléma, a sűrítés. Miért?

Mert különben hatalmas lenne a térfogata.

Ezt követően tartálykocsiba kell tölteni, majd elszállítani a töltőállomásra. Itt ismét megtörténik az átfejtés. Végül pedig onnan az autó tartályába kerül. Szóval elég nagy a hatékonysági veszteség.

 A töltést követően 700 bár nyomás van az autó tarályban! Az nagyon sok és egyben ijesztő is!

Másrészt ott van az a rossz tulajdonsága, hogy a hidrogén mindenen áthatol. Jelenleg nincs a Földön olyan anyag, ami bent tartaná a hidrogént. Gondoljunk csak bele, ha sok hidrogén hajtású autó parkol egy pláza mélygarázsában, és elkezdenek szivárogni….

Egy akkumulátornál közvetlenül az elektromos hálózatról töltjük (most vonatkoztassunk el, hogy az az áram megújuló vagy erőmű által előállított). Elektromos hálózat mindenütt van. Míg hidrogén-töltőállomás nem sok. Magyarországon egy sem. 2030-ra ígérnek 15 db-t. Jelenleg egész Európában is csak 100 db van. Hidrogén kutakból is létezik már olyan, amelyek napelemmel állítják elő a hidrogént ott helyben. Ebben az esetben kiesik a szállítás és annak költsége.

Itt nem szabad megfeledkeznünk az akkumulátor hátrányáról. Sajnos egy ekkora hatótávhoz nagyon nehéz akkumulátor kell, melynek újra töltéséhez minimum 45 perc kell.

Az elektromos autót használók egyáltalán nem szeretnének a kutakra visszaszokni, mert sokkal kényelmesebb számukra az otthoni töltés.   Elég akkor, amikor hosszútávra utaznak vele. A hidrogén kutakat azért erőltetik az országok, mert akkor a mostani üzemanyagkutakat ki lehetne velük váltani, és természetesen ugyanúgy meg lehetne ezeket is adóztatni. A jelenlegi felállás szerint az akkumulátoros elektromos autók egyelőre nem jó üzlet az országoknak.

Hyundai

Nem gondolom, hogy nincs létjogosultsága ennek a technológiának. Vannak olyan területek a közlekedésben, ahol kifejezetten jobb a hidrogénüzemanyag cella, mint az akkumulátor. Ilyen a vasút, hajó, repülés, valamint a teher- vagy személyszállítás. A Hyundai már elő is állt a kamionjával és a buszaival.

Összességében nézve a tényeket, van jövője a hidrogén hajtásnak, de még számos fejlesztésen kell átmenni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

LEGNÉPSZERŰBBEK

Legfrissebb kommentek