Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump meglepő erődemonstrációba kezdett: kilövette az iráni Forradalmi Gárda vezetőjét, Kászim Szulejmánit. A hírről a héten minden valamirevaló hírforrás beszámolt, azonban kevés foglalkozott a potenciális következményekkel. Mai témánk Irán esetleges válasza egyik legfontosabb katonai vezetőjének a likvidálására.
A globális fenyegetettség veszélye egyre nő. Amerikában számos nagyvárosban magasabb fokú terrorvédelmi készültséget léptettek életbe az iráni vezető megölése után. Donald Trump döntése megmozgatta a világot, és mindenki a végkimenetelre vár. Egyesek a harmadik világháború eljövetelével foglalkoznak, mások az amerikai elnök leváltását sürgetik. Egy dolog biztos: idén ősszél választásokat tartanak az USA-ban. A regnáló államfő valószínűleg képes arra, hogy egy ilyen akciót kampánycélokra használjon fel. Az ötlet meglepő lehet, de nem az. 2011-ben pont a jelenlegi elnök bírálta az akkorit, Barack Obama-t, mondván, az újbóli megválasztásának érdekében készen áll háborút indítani Irán ellen.
Tovább lépve Trump ambícióin, a felelőtlen döntése végeláthatatlan következményekkel járhat. Irán geopolitikai helyzetét és jelenlegi haderejét tekintve sorra vesszük a lehetséges válaszcsapásokat, amelyek az egész világot érinthetik.
A Hezbollah bosszúja
Az ismert iráni támogatású terrorszervezet a szűk 40 éves története során globális hálózattá fejlődött. Annak érdekében, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba: nem az Iszlám Államról van szó, nem ők állnak a párizsi terrortámadás mögött, nem ők a migránsok, akik a szerbiai kerítésnél állnak és még sorolhatnám. A Hezbollah 2012 óta nem követett el terrorcselekményt Európában (akkor egy bolgár kisbuszt robbantottak). Történelmük során elsődleges célpontjaik a francia, amerikai és izraeli erők voltak. Adódik a kérdés: a szervezeten keresztül, esetlegesen a civil lakosságon próbál bosszút állni Irán? Mindenesetre az bizonyos, hogy túl kézenfekvő megoldás lenne a térségben állomásozó amerikai katonák vegzálása.
Olajárrobbanás
Az olaj hordónkénti ára pár nap leforgása alatt több, mint 3,5%-kal növekedett. Az incidens közvetett hatással volt erre, de lássuk, hogy miért. Irán a világ egyik legnagyobb olajexportőre, tagja az OPEC-nek (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete). Fekvéséből adódóan közvetlenül az irányítása alá tudja hajtani a Perzsa-öböl teljes egészét. Volt is már a közelmúltban egy hasonló erőfitogtatás, amikor 2019 nyarán több olajszállító hajót is támadás ért az öböl bejáratánál.
Az ilyesfajta bosszú nem rengetné meg az USA gazdaságát, hiszen az elmúlt évtizedekben – az olaj tekintetében – jelentősen függetlenítették magukat a Közel-Kelettől. Sokkal inkább nyomást gyakorolna a világgazdaságra. A közgazdászok által már jóideje prognosztizált válság esetleges okozója vagy elmélyítője lehetne az eset. A fent említett példa megint csak Trump malmára hajtaná a vizet, hiszen újraválasztása esetén rendkívüli fegyver lesz a kezében: USA a világ elsőszámú olajexportőrévé léphet elő. Emiatt a forgatókönyv miatt a Perzsa-öbölben zajló olajkereskedelem ekkora mértékű korlátozása felelőtlen döntés lenne Irán részéről.
Alternatív támadási módszerek
A jelenlegi fejlett információs rendszerek segítségével elképzelhető egy esetleges kibertámadás, az Amerikai Egyesült Államok ellen. Egy ilyen jellegű beavatkozás átmenetileg megbéníthatná az államokat, de az elnökválasztásban is sorsdöntő szereppel bírhat. Amennyiben ilyen válaszcsapással próbálkoznának, számba kell venniük, hogy az USA még nagyobb elrettentő képességgel bír a kibertérben.
Iránnak tehát nem sok lehetősége maradt. Haderejét ismerve a nyílt támadás esélye közel nulla, sokkal inkább a védekezés képzelhető el a részükről. Egy háborút viszont kiprovokálhatnak, legalábbis az USA csak erre vár. Irán kezében a döntés, hogy vállalja-e a kockázatot, vagy háttérbe vonulva figyeli a további eseményeket. A közelmúlt történelmét ismerve az biztosra vehető, hogy az USA háborút nem fog kezdeményezni, amíg más ország nyílt okot nem ad rá.