Ott hagytuk abba, hogy az 1900-as évek elején az önindító feltalálásával egyre népszerűbb lett a benzines autó. Henry Ford pedig a sorozatgyártással olcsóvá és elérhetővé tette az autózást.
Aztán ugrunk egy nagyot az időben, közel 100 évet.
A 90 évek közepén kezdtek el foglalkozni újra az elektromos autókkal. 1996-ban a GM bemutatta az EV1 nevű kétüléses kupéját. Azért egy amerikai cég kezdett ezzel foglalkozni, mert az amerikai törvények akkor még azt írták elő az autógyáraknak, hogy 1998-ra az eladott autók 2%-nak elektromos meghajtásúnak kell lenni. Már akkor a légszennyezettség miatt döntöttek így. A GM-nek már ekkor volt elektromos autó fejlesztése. Ezeket az autókat nem lehetett megvásárolni, csak bérlésükre volt lehetőség (300- 575 dollár között). Az első példányokat még sima ólomsavas akkumulátorokkal szerelték fel. 1999-ben cserélték le NiMH akkumulátorokra, így már a hatótáv is 160-230 km-re növekedett.
Aztán a GM 2003-ban az összes autót visszarendelte és megsemmisítette. Csak 40 db maradt, amit múzeumoknak és iskoláknak adtak. Erre a drasztikus lépésre azért került sor, mert a törvényt eltörölték, és már nem volt szükség az elektromos autókra. Az olajlobbi akkor még nagyon nagy befolyással bírt. Egyetlen egy példány maradt magánkézben, amely Francis Ford Coppola filmrendezőnél van.
Talán ez annak volt köszönhető, hogy a komoly nagymúltú autógyárak nem akartak elektromos autókat gyártani.
2003-ban megalakult a Tesla Motors. Az első sorozatgyártásba került modellje a Tesla Roadster volt. Ebben az autóban már lítiumion-akkumulátort szereltek 6831 cellával, amivel 394 km lehetett megtenni. Nagyon sokan akarták a Tesla bukását. Ez a mai napig nem sikerült.
Ennek hatására azonban már a többi autógyár is elkezdett elektromos autókkal foglalkozni. 2010-ben a Mitsubishi jött ki egy városi kisautóval, amivel Európában a PSA konszern együttműködésével Citroen es Peugeot néven hoztak forgalomban. 2010-ben mutatták be az első Nissan Leafet is. Ez minden idők legsikeresebb elektromos autója. Aztán sorra jött a többi gyártó is, mint például 2013-ban a BMW az I3-mal.
Napjainkban már szinte mindegyik autógyárnak van tisztán elektromos autója. Talán a világ legnagyobb autógyára a Toyota van lemaradva, de Ő másban volt úttörő.
Ő hozta sorozatgyártásba a hybrid autókat. Azt gondolták az lesz jövő, nem a tisztán elektromos meghajtás, amit a mai napig is állítanak. 10 éve fejlesztenek egy másik irányt az üzemanyagcellás, más néven hidrogén hajtást.
Lehet az lesz a jövő?
A “nulla emissziós”, tisztán elektromos autók és a hybridek , különösen a Toyota negyed évszázada, sorozatban gyártott hybridjeit és más nézőpontból is szemlélem, évek óta; Nem szolgálhatok adatokkal, csak sejtéseim vannak. A tisztán elektromos autók akkumlátorait külső áramforrásból töltik.Ezeknél nem számolnak azzal a környezetterheléssel, ami ennek az elektromos energiának az előállítasával jár, pl.a pécsi, fával(!) fűtött-, vagy a Mátravidéki, felszíni fejtésből származó fűtőanyaggal fűtött erőművek. Nem számolnak a nulla emmisziójú atomerőmű elhasznált fűtőanyagának a környezetre gyakorolt veszélyeivel és költségével. A Hybrid Toyota egy korszerű benzinmotorral működik, ami akkumlátorokat is tölt, amik elektromos hajtáson keresztül adják le a teljesítményüket és szükség esetén a teljesítményükhöz hozzáadódhat a robbanomotor teljesítménye is. Környezetterhelést az alacsony emmisziójú robbanómotor szolgáltat, ami elenyésző egy ugyanakkora teljesítményű elektromos autó, hálózatból vett energiája előállításának a környezeti ártalmaival. A továbbfejlesztett, Plug in Hybrid a hálózatból is tölthető, ami- a mi esetünkben- ismét csak erőművi környezetterheléssel jár. És a vesszőparipám: ha kifogy az üzemanyag felelőtlenségből, vagy netán egy hófúvásban, vagy elhagyatott helyen, akkor az nem autó -az én szememben-, amelyikbe kannával nem lehet vinni üzemanyagot a mentésre… Vitatkozhatunk.
Ja, elfelejtettem! Hogy ha hazánkban minden jármű elektromos lenne, két paksi fejlesztés se biztos hogy elég lenne, a hagyományos hálózat terheléséről nem is beszélve, meg arról, hogy a Mátravídéki Erőmű óriási veszteséggel termel, le kellene állítani. A gázüzemű erőművek is rendkívül környezetszennyezőek.
Szia Vili!
Vannak dolgok mivel egyetértek veled. Valóban a Toyota 25 évvel nagy merészen elkezdte a Hybrid technológiát. Viszont az a baj, h ott is maradt! A mai napig ugyan azzal akkukkal és elektronikával szerelik. Annak idején nagyon sok pénzt pumpáltak ebbe a projektbe, és most még ameddig tudják kiszedik belőle a pénzt. Amíg a piacon eladják addig nagyon piciket válltóztatnak. Pl: a Prius+ forgalmazását már csak úgy tudják meg menteni, h itt Magyarországon 7 személyesként árulják.
Az erőművekben igazad van! De ha helyi viszonyokat nézzük akkor mi a Co mentes atomenergiából kapjuk a villanyáramot. Meg a környéken nagyon sok napelem park van. Többek között a Duna túloldalán Pakson a legnagyobb. Ha esetleg elakadnál a hóban akkor sincs nagy probléma. Egy átlagos benzines autóhoz képest többet kibír a hó fogadásában egy átlagos elektromos autó. Mivel hőszivattyús a fűtése még a motort sem kell járatni. Csak az állófűtést. Ami óránként 1-2% akkukapacitást vesz igénybe. Egy elektromos autóban valóban nem tudsz kannában üzemanyagot vinni, de erre is láttunk már meg oldást. Pl: agregátort vagy mobil akkupak.
És végül az utolsó a legjobb. Ha mindenki elektromos autóval járna! (ami a közeljövőben nem fog bekövetkezni..) akkor azzal az elektromos hálózatnak csak jót tennének. Mivel a villamoserőművek éjszaka fölösleges áramot termelnek. Ezt nagyon is tudnák ballanszírozni az elektromos autók. Persze tudom! Nem csak éjszaka töltenek. De azért ezek az autók egyenlőre még városi autók. Tudni kell helyén kezelni. Mert ha valaki egyetlen autóként használ egy elektromos autót annak nagyon sok kompromisszumot kell kötni magával. Viszont 1-1 út csupa kaland lehet. A régi autóknál is voltak kompromisszumok. Meg bízhatatlan motor… nem túl sok biztonsági felszerelés…
Eddig tapasztalható előnye a környezetterhelés csökkentésére hozott nemzetközi előírásoknak az, hogy fokozottan kényszeríti a járműgyártókat olyan belsőégésű motorfejlesztésekre, ami e kényszerítő hatás hiányában még évekkel elmaradna. Mintha megijedtek volna, úgy fejlesztik a robbanómotorokat évek alatt, amire azelőtt évtizedek alatt nem volt példa. Ezek az új, erős, csöndes és alacsony fordulaton nyomatékos benzinmotorok nagy ellenfelei – egyelőre- a hasonló nagyságú elektromos autoknak. És nem kell cipelniük a tulajdonosoknak csomagjaik helyett több mazsa akumlátort… A hagyományos hybridhajtások élenjárója, a Toyota újra megjelent az európau piacon a legnagyobbjával, a Camry- vel. Javaslom tanulmányozni ennek az autónak -közismert elnyűhetetlensége mellett- az ár/érték arányát és összehasonlítani az azonos kategóriájú, jelenlegi piaci kínálattal.
Kína és Németország az elektromos autókat míg Japán a hidrogén meghajtást favorizálja. Nyilván ,,más” országok még mindig a fosszilis energiának örülnek. Hatalmas politikai és üzleti harc, de a józan ésszel bekel látni míg a tároló kapacitás ilyen alacsony az elektromos autók luxus cikkek lesznek és a környezet szennyezők. Szennyezés is csak olyan magyarázat mint olcsó az atomerőmű és nem számolunk a tárolási kifutással és más ,, nem közvetlen kiadással”. A hidrogéntől nem kel félni hisz a repülésben már gondolkoznak , mi több meg is valósították az ,airbags” alapján működő üzemanyag közömbösítési eljárást. és az úgynevezett kibocsájtott füstről a legzöldebb zöldek sem tudnak rosszat mondani. Ami számomra fontos ezt a technológiát viszont a tömeg közlekedés repülés, hajózás stb. irányában is fejleszthetők. Viszont az elektromos autóknál maradva sokat javítana tömegszinten a szabványosított akku sok problémát megoldana, de akkor is csak átmenetileg. 50 év múlva úgy emlékeznek erre az időszakra mint mi a beta és vhsre vagy mint a + és – os DVD szabvány harcra.